2010. július 28., szerda

Horvátországi nyaralás

Horvátországban, az Isztriai félszigeten nyaraltunk egy hétig a Tutilapok.hu nyereményjátékának nyerteseként.
A szállás Vranje Selóban, egy kis isztriai falucskában volt egy három szobás házban.
Nyolcan mentünk, a mi családunk (férjem, kislányom, kisfiam, én) egy autóval, és külön autóval férjem rokonai ketten (házaspár), valamint apukám, és testvérem legnagyobb fia.
Július 18-án, vasárnap hajnali fél négykor indultunk, még sötétben, vihar készülődött, nem tudtuk, el merjünk-e indulni ilyen időben. Döntöttünk, indulunk. Gyerekek az elején nem aludtak vissza az autóban, pedig erre számítottam.
550 km volt az út, délelőtt fél 12-re ott is voltunk. Esett az eső, nem is kicsit.
Ennyire:



Aznap már nem mentünk sehova, pihentünk, kipakoltunk. A ház Vranje Selóban, amiben laktunk, hátulról - szép pálmafákkal:




Az egy hét alatt különféle városokat látogattunk meg, köztük:
- az első napon: Porec (strand)
- a második napon Rovinj (délelőtt városnézés, délután pancsizás a tengerben)
- a harmadik napon: Rovinji hajóút (szuper programokkal, ebéddel, egy szigeten való strandolással, a Limski csatornában való hajókázással, kalózbarlanggal ... stb.)
- a negyedik napon: Novigradban strandoltunk egész nap
- az ötödik napon: ellátogattunk Pulába délelőtt, délután pedig strandoltunk Pula egyik strandján
- a hatodik napon: Motovunba mentünk, végül egy Umag melletti strandon búcsúztattuk a hetet.

Nem hittem volna, hogy ilyen gyönyörű hetünk lesz. Még sosem láttam a tengert, szinte el sem hittem, hogy megadatott ez nekem, nekünk.
Kicsit immobil vagyok ugyanis, jól érezzük magunkat itthon, nem nagyon szoktunk nyaralni menni illetve jobban kimozdulni szeretett fészkünkből.
De úgy érzem, most ránk fért. Mindenki nagyon jól érezte magát. Az úton pici gyerekeimmel is sokkal kevesebb gond volt, mint gondoltam, hála Istennek!

Visszavágyom a tengerhez! A gyönyörű kék Adriához!

Néhány élmény részemről:
- A víz valóban olyan kék, mint a képeslapokon, tiszta, átlátszó.
- A sziklás tengerpart nem is olyan ijesztő, mint elsőre gondoltam, megszerettem a köveket, sziklákat.
- Az isztriai föld eltérően a magyarhoz, nem fekete, vagy barna, hanem vörös, mint a bauxit, érdekes, hogy mindenhol ilyen köves-kavicsos vörös föld van.
- Sok szőlő- és olíva ültetvényt láttunk, sőt, a rovinji hajóút során egy szigeten még igazi babérfát is megcsodálhattam. Rengeteg fenyő található itt, elvétve néhány pálmafával.
- Szép, kőből épült házak, a házak kertjében pálma- vagy olíva fácska.
- Az isztriai félsziget zeng a "kabócák" "dalától", mi csak "csicsicsiknek" :-) neveztük őket. Még nappal is olyan erősen zajongnak, hogy számunkra szokatlan volt, de cseppet sem bántó, inkább hangulatos.
- Sok alagúton vezetett át az útunk, nekem ez is élmény volt.
- Fantasztikus élmény volt a nagy tér, ami körülvett a tengerparton.
- Umagnál nagyobb hullámok fogadtak bennünket, ezeket boldogan "lovagoltuk" meg férjemmel.